|
lACi®
vers
Laci te, Hallod-e? Jer ide, Jer, ha
mondom, Rontom-bontom, lj meg itten az lemben, De ne moccanj, mert
klnben Meg talllak cspni, gy ni! Ugye fj? Ht ne
kiablj. Szjadat betedd, S nyisd ki fledet, Nyisd ki ezt a kis
kaput; Majd megltod, hogy mi fut Rajta t fejedbe... Egy kis tarka
lepke. Tarka lepke, kis mese, Szllj be Laci fejibe.
Volt egy
ember, nagybajuszos. Mit csinlt? Elment a kthoz. De nem volt vz a
vederbe', Kapta magt, telemerte. s vajon minek Mertette meg Azt a
vedret? Tn a kertet Kne meglocsolnia? Vagy ihatnk?... nem biz
a. Telt vederrel a kezben A mezre ballag szpen, Ott megllt s
krlnzett; Ejnye vajon mit szemllhet? Tn a fnyes dlibbot? Hisz
olyat mr sokat ltott... Vagy a szomszd falu tornyt? Hisz azon meg nem
sokat lt... Vagy tn azt az embert, Ki amott a kendert ztatba
hordja? Arra sincsen gondja. Mire van ht? Ebugattt! Mr csak
megmondom, mi vgett Nzi t a mezsget, A vizet mrt hozta ki? rgt
akar nteni. Ninini: Ott az rge. H, mi frge, Mint
szalad! Pillanat, S odabenn van, Benn a lyukban. A mi embernk se'
rest, Odanyargal egyenest A lyuk mell, S belent A veder
vizet; Torkig tele lett. A szegny kis rge Egy darabig trte, Hanem
aztn csak kimszott, Mg az inge is tzott. A lyuk szjn nyakon
csptk, Nyakon csptk, hazavittk, S mostan... Itt
van... Karjaimban, Mert e frge Pajkos rge Te vagy, Laci, te
bizony!
|